Rumos-szilvás lepény

Amikor realizálódott bennem, hogy a hűtőben lévő szilvát (mennyiségénél fogva) nem fogom tudni elpusztítani, elkezdtem szilvás receptek után kutatni a neten. A Nosalty-n olvasgattam, s az ott talált receptekből raktam össze az alábbi sütit. A tészta omlós, puha, nem szárad ki, mert sülés közben átitatódik a szilvás-rumos-fahéjas lével. Már ha csak leírom is összefut a nyál a számban. Most fogyott el az utolsó kocka. De szilva még mindig van...

 

Hozzávalók (elég nagy, kb 35x45-ös, vagy két kisebb tepsihez):
22 dkg puha margarin
10 dkg házi vaníliás cukor (vaníliarúd a cukorba=házi vaníliás cukor)
10 dkg barna cukor
3 tojás
2 ek rum
35 dkg finomliszt
10 dkg Graham liszt
csipet só
3 tk. sütőpor
3-4 ek. tej
50 dkg szilva
1 tk fahéj
4 cl rum
1 ek porcukor
2 ek méz

Elkészítés:
1. A szilvát kimagozzuk, félbe vágjuk és egy tálba tesszük. Rászórjuk a fahéjat, a porcukrot, rácsurgatjuk a mézet és a rumot, majd alaposan összeforgatjuk. Félretesszük.
2. A vajat a tojásokkal és a cukorral habosra kikeverjük, a végén hozzákeverjük a rumot.
3. Egy másik tálban a kétféle lisztet összekeverjük a sütőporral és a sóval, majd apránként a tojásos-margarinos masszához keverjük. A masszát végül a tejjel lazítjuk.
4. A tésztát egy sütőpapírral bélelt (vagy kilisztezett) tepsibe öntjük, a tetején szépen elrendezgetjük az illatos szilvákat, majd légkeveréses üzemmódban 170 fokra előmelegített sütőben aranysárgára sütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni
A tetejét fahéjas porcukorral meghinthetjük.

Évi cobbler-je

A minap ismét az angolszász világ kulináris rejtelmeiben kalandoztam, és kipróbáltam egy cobbler receptet. Mivel Évi, akit a címben is emlegetek, már kétszer készített ilyet, és mindkétszer isteni íze volt, muszáj volt elkészítenem és feltennem ide, mert ezt egyszerűen mindenkinek meg kell ízlelnie. A cobbler két rétegből áll: alul egy gyümölcsös, felül pedig egy tésztás rétegből. A gyümölcs nálam most piros gyümölcsök keveréke volt, de Évi szerint barackkal is finom, illetve az interneten almás változatra is bukkantam. A sütőforma alján a gyümölcsök lekvárrá sülnek össze, ebből a tészta alja kicsit felszív, a teteje pedig barnára pirul. Apropó tészta: ennek elkészítése végtelenül egyszerű (nem mintha a gyümölcsös alap bonyolult lenne), tehát az egyedüli nehézség az, hogy kivárjuk, amíg az edény alján langyosra hűl a forró gyümölcs. Vaníliafagylalttal tényleg mennyei...

Hozzávalók (egy 26 cm-es piteformához):

A tésztához:
25 dkg liszt
5 dkg vaníliás kristálycukor (egy megmaradt vaníliarudat beledugunk a cukorba, és kész a házi vaníliás cukor)
1 csomag sütőpor
10 dkg puha vaj
1 tojás
1,5 dl tejszín
csipet só

A gyümölcsös töltelékhez:
60 dkg piros gyümölcs, ízlés szerint (szeder, málna, ribizli, eper, ami éppen van)
2 ek étkezési keményítő
3 ek. barna cukor (ez fontos, hogy barna legyen, így finomra karamellizálódik a gyümölcs)
1 rúd vanília

Elkészítés:
1. A lisztet a sóval és a sütőporral elkeverem, majd hozzáadom a többi hozzávalót, és egy lágy, de formálható tésztát állítok össze.
2. A gyümölcsöt beleöntjük a kivajazott sütőtálba (legyen magas a pereme, mert a töltelék kibugyoghat).
3. A keményítőt összekeverjük a barna cukorral illetve amennyire tudjuk, elvegyítjük benne a vanília kikapart magjait.
4.  Ezt a keveréket a gyümölcsökre hintjük, a vaníliarudat is  a gyümölcsök alá dugjuk (ezt tálalás közben halásszuk ki).
5. A tésztából diónyi gömböcskéket formázunk, és egyszerűen a gyümölcsökre pakoljuk. Nem kell szorosan, érdemes kis réseket hagyni, hogy a gyümölcs ott kibukkanhasson.
6. A tészta tetejét meghintjük egy kevés barna cukorral, majd 175 fokra előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt megsütjük, de mindenképp ellenőrizzük, hogy a tészta alsó része is átsült-e.

Köszi, Évi! :)