Minek nevezzelek? Csöröge, forgácsfánk, herőce és társai

Továbbra sem lanyhul a kelt tészta mániám. Legutóbb a csöröge fánk került terítékre. Néha úgy érzem, hogy az itthon hagyományosnak számító finomságok elnevezéseire egy külön szókincsfejlesztés szemináriumot lehetne építeni. Ez a tésztaféleség egyszerű és nagyszerű, ráadásul pillanatok alatt elkészül. Jó sűrű házi szilvalekvárral különösen finom, de a standard barack is megteszi. A hideg, sötét késő délutánokra pedig talán nem is létezik jobb választás: egy adag langyos, hol ropogós, hol puha tészta, rá finom vaníliás porcukor, és egy kupac rumos szilvalekvár. Tényleg ellenállhatatlan. Arról nem beszélve, hogy alig lehet abbahagyni...

Hozzávalók kb. 4 személyre:
30 dkg liszt
3 tojássárgája
5 dkg vaj
1 ek. cukor
fél csomag szárított élesztő
1 dl langyos tej
2 teáskanál tejföl
pici só

Elkészítés:
1. A langyos tejbe beleszórjuk a cukrot és az élesztőt, félretesszük.
2. A lisztben elkeverjük a sót, majd elmorzsoljuk benne a vajat.
3. Beleöntjük az élesztős tejet, a tejfölt és a tojássárgákat, majd alaposan kidagasztjuk.
4. Meleg helyen duplájára kelesztjük.
5. A megkelt tésztát kb. 3-5 mm vastagságúra nyújtjuk (lehetőleg formáljunk téglalapot), és kis téglalapokat/rombuszokat vágunk belőle. A téglalapok közepén egy-egy vágást ejtünk, ezen bújtatjuk át a sarkokat.
6. A fánkokat közepesen forró olajban kisütjük. Nagyon hamar elkészülnek, vigyázzunk, hogy aranysárga színük legyen, ne égjenek meg.

Házi töki pompos

Látni kellett volna az arcomat, mikor életemben először, a debreceni karácsonyi forgatagban megláttam a "Töki pompos" feliratot az egyik fabódé oldalán. Igen, bevallom, körülbelül 18 évesen tanultam meg, mit is jelent ez az első hallásra, valljuk be, elég komikusan hangzó szó, és hozzám képest is hosszan tartó nevetés követte. Hiába volt kissé kevés a feltét, a kívül barna és ropogós, belül viszont omlós és puha tészta teljesen elvarázsolt. Megpróbáltam itthon rekonstruálni ezt a kemencés történetet, de sajnos rá kellett jönnöm, bármilyen szuper is a légkeveréses sütő, a kemence az igazi. Így a gazdag feltéttel kárpótoltam a különleges tésztát (ami azért így sem lett rossz). Igazából bármit rátehetünk, amit csak kívánunk, én maradtam a hagyományos lila hagymás-szalonnás változatnál, és bejött. Nekem is, és a barátainknak is.

Hozzávalók 8 személyre:
50 dkg liszt
másfél csomag szárított élesztő vagy 5 dkg friss élesztő
1 kockacukor
2 dl langyos tej
1,5 csapott evőkanál só
4 ek. olaj
kb 1,5 dl langyos víz

a tetejére:
50 dkg húsos szalonna vagy bacon
3 fej lilahagyma
500 ml tejföl
3 gerezd fokhagyma


1. A langyos tejbe beleszórjuk a cukrot, és belemorzsoljuk/beleöntjük az élesztőt, meleg helyre félretesszük pár percre.
2. A lisztben elkeverjük a sót, majd beleöntjük a kissé felfutott élesztőt, az olajat, majd annyi langyos vizet öntünk hozzá, amíg olyan rugalmas, puha tésztát kapunk, ami elválik a keverőedénytől, és nem ragad a tiszta kezünkre (azért fontos, hogy tiszta kézzel ellenőrizzük a tészta ragacsosságát, mert a nedves vagy zsíros kéz félrevezető lehet).
3. Meleg helyen, ruhával letakarva fél óráig kelesztjük, vagy addig, míg a duplájára nő.
4. A megkelt tésztát szűk 1 cm vastagságúra terítjük egy nagy tepsiben (valószínűleg csak két adagban lehet elkészíteni), és először feltét nélkül 200 fokon (légkeveréses sütőben 180 fok) 3-4 perc alatt elősütjük.
5. Amikor a tészta teteje már nem fényes, és látjuk, hogy elkezdett sülni, kivesszük, és rátesszük a feltétet: a fokhagymát a tejfölbe préseljük, a tésztára kenjük, majd megszórjuk a felkockázott szalonnával és a karikára vágott lila hagymával.
6. A sütőbe visszadugva további 20-25 percig sütjük.

Kakaós-étcsokis csigácskák

A minap újabb sütésre adtam a fejem. Az ünnepek múltával is megvan a hangulata a sütőben illatozó tésztának, főleg, ha az isteni kakaós-csokis töltelékkel van megtömve. A kelt tésztákat most kezdem felfedezni, és szerencsémre első próbálkozásra remek kakaós csigát készítettem. A tésztája másnapra sem keményedett meg, igaz, frissen, langyosan az igazi. Bár így sem számít könnyű desszertnek, a csigák mellé el tudnék képzelni egy kevés rumos tejszínkrémet: vaníliás porcukorral félig felvert habtejszín, belelöttyintve némi jófajta rumot, és már mehet is a kakaós kelt tésztácskák tetejére. Gyógyír lehet fejfájásra, szerelmi bánatra, vizsgadrukkra - mindenre.

Hozzávalók:
45 dkg finomliszt
2 dl langyos tej
1 csomag szárított vagy 3 dkg friss élesztő
1 tojás sárgája
4 dkg puha vaj
2 ek. semleges ízű olaj
2 ek. cukor
pici só

Töltelék:
10 dkg olvasztott vaj
3 ek. holland kakópor
5 ek vaníliás porcukor (a porcukorba vaníliarudat dugunk, így igazi vaníliás porcukrot kapunk)
5 dkg kb 60 %-os kakaótartalmú étcsokoládé

Elkészítés:
1. Az élesztőt a tejben feloldjuk, megvárjuk, míg kicsit felfut.
2. Addig a lisztben elkeverjük a cukrot és a sót, majd mehet bele az élesztős tej, a vaj, az olaj és a tojássárgája.
3. A tésztát alaposan kigyúrjuk, puha, rugalmas, de nyújtható tésztát kell kapnunk. Meleg helyen letakarva minimum 30 percig kelesztjük, vagy amíg a duplájára kel.
4. A kakaót és a porcukrot összekeverjük, az étcsokit durvára vágjuk.
5. A megkelt tésztát kb. fél cm vastag téglalappá nyújtjuk, megkenjük a vaj nagy részével (kb 2 evőkanálnyit hagyjunk).
6. A kakaós keverékkel egyenletesen megszórjuk a tésztát, rászórjuk a csokidarabokat is. Ezután a tésztát szorosan elkezdjük feltekerni, és közben a tészta száraz, hátsó részét folyamatosan kenegetjük a maradék vajjal, hogy arra az oldalára is ráragadjon a töltelék.
7. A tekercsből kb 1,5 centi vastag csigákat vágunk, amiket egymástól 1 cm távolságra tepsibe fektetünk. Tetejüket tejjel megkenjük és megszórjuk barna cukorral.
8. Előmelegített 200 fokos sütőben kb. 20-25 perc alatt megsütjük.