A lekvár nálam az a kategória, amit szívesen készítek, de kenyérre kenve ritkán fogyasztom. Sütemény(b)en viszont előszeretettel használom, éppen ezért igyekeztem valami különlegeset alkotni, ami ízében a majdani mandulás piskótához vagy a tejberizshez is passzol. A citrusos beütés adott volt, a mandulalikőr később jött, amikor megláttam egy üveggel a párom szüleinek bárszekrényében. Nosza, tegyünk abba a lekvárba némi alkoholt is! Az ízkombináció kiötlése után következett a nagy dilemma: tartósítószerrel és minimális főzési idővel, avagy órákon át tartó főzéssel-keveréssel, de mesterséges adalékanyagoktól mentesen készítsem-e el. A dzsemfix nyert, méghozzá azért, mert még mindig azt mondom, hogy a friss, vitamindús gyümölcs az igazi, a péppé főtt lekvár pedig egyrészt elég távol áll ettől, másrészt, valljuk be, szépségversenyen is alulmaradna a dzsemfixes változat mellett. Márpedig én szép dolgokat szeretek enni, télen ez pláne igaz. Íme a recept, amely, meg kell mondjam, egyszerűen istenire sikerült.
Hozzávalók:
bő 1 kg cseresznye (kimagozott állapotban legyen ennyi)
2 lime
30 dkg barna cukor
2-3 rúd fahéj
4 cent amaretto (olasz mandualalikőr)
1 csomag 1:3 arányú dzsemfix
Elkészítés:
1. A gyümölcsöt, a cukrot, a lime-ok lereszelt héját és egyiknek a levét lábasba öntjük, hozzádobjuk a fahéjrudakat, és feltesszük forrni.
2. Amikor a lábas tartalma forrni kezd, ráöntjük az amarettót, és 2-3 perc alatt elforraljuk a likőr alkoholtartalmát.
3. Ezután mehet bele a dzsemfix A leírás szerint a cseresznyének legalább 3 perc főzési idő kell, ezt betartottam, elvégre ki vagyok én, hogy Dr. Oetkerrel vitatkozzak...
4. A befőző üveget/üvegeket nagyon alaposan kimossuk (van, aki csírátlanítás végett forró vízben kifőzi), a forró lekvárral peremig töltjük, jó szorosan lezárjuk, és betakarva legalább 10 percre fejre állítjuk. (Ebből a mennyiségű gyümölcsből értelemszerűen 1 liter lekvár készül.)
A kibontott üvegeket hűtőben, a bontatlant hűvös kamrában vagy pincében érdemes tárolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése